Bütykös lemez, tojástartó, dombornyomott lemez, drénlemez, felületszivárgó lemez… Sokféle elnevezéssel találkozhatunk az építőanyag-kereskedésekben és az építkezéseken. De vajon ugyanazt a terméket takarják ezek a megnevezések? És ami még fontosabb: ugyanarra a feladatra használhatók?

A válasz egyértelműen nem. Bár a lemezek megjelenésükben hasonlíthatnak egymásra, funkciójuk és alkalmazási területük között lényeges különbségek vannak.

Mire való a dombornyomott lemez?

A hagyományos, általában 8 mm dombormagasságú, geotextília nélküli dombornyomott lemezek elsődleges feladata a szigetelés mechanikai védelme.

Az alapfalak mellett alkalmazva elválasztják a szerkezetet a visszatöltött talajtól, és védik a vízszigetelést a földvisszatöltés során, illetve a későbbiekben fellépő mechanikai igénybevételektől.

Fontos azonban tudni, hogy ezek a lemezek önmagukban nem alkalmasak a talajban összegyűlő víz elvezetésére.

Alkalmazásuk elsősorban olyan helyeken jöhet szóba, ahol a talaj jó vízáteresztő képességű – például homokos vagy kavicsos –, és nem kell torlódó vízzel számolni.

Ilyen feladatokra kínál megoldást a DELTA®-MS dombornyomott lemez.

Mikor van szükség drénlemezre?

Más a helyzet, ha az épületet kötött, rossz vízáteresztő képességű talaj veszi körül.

Ilyen körülmények között a csapadékból vagy a talajban mozgó vizekből származó nedvesség összegyűlhet az alapfal mellett. Ráadásul az építkezés során kiemelt, majd visszatöltött föld hosszabb ideig lazább szerkezetű maradhat, így a víz könnyebben utat találhat az épület környezetébe.

Ilyenkor a szigetelés mechanikai védelme mellett a víz elvezetéséről is gondoskodni kell.

Erre szolgálnak a geotextíliával kasírozott felületszivárgó, más néven drénlemezek.

A geotextília szűrőrétegként működik: segít megakadályozni, hogy a talaj finom szemcséi eltömítsék a lemez vízelvezető járatait. A dombornyomott szerkezet pedig lehetővé teszi, hogy a beszivárgó víz a lemez mentén lefelé haladjon.

A vizet természetesen megfelelően kialakított drénrendszerrel kell összegyűjteni és elvezetni.

A DELTA®-TERRAXX drénlemez a szigetelés mechanikai védelme mellett a megbízható felületi vízelvezetést is biztosítja, megfelelően kialakított rendszer részeként.

Merre nézzenek a bütykök?

Ez az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés az építkezéseken. A válasz pedig attól függ, hogy milyen lemezt, milyen célra és milyen rétegrendben alkalmazunk.

A hagyományos szigetelésvédő dombornyomott lemezeknél a beépítési irányt a védendő szigetelés határozza meg. Nyomásérzékeny vízszigetelés vagy például zártcellás hőszigetelés esetén a domborulatoknak a talaj felé kell nézniük, hogy ne nyomódjanak bele a szigetelésbe.

A geotextíliával kasírozott felületszivárgó lemezeknél viszont a domborulatoknak a geotextíliával együtt a talaj felé kell nézniük. Így tud megfelelően működni a vízelvezető réteg.

Vagyis nincs minden helyzetben alkalmazható, általános szabály: a helyes beépítést mindig a termék funkciója és a kialakított rétegrend határozza meg.

DELTA®-MS vagy DELTA®-TERRAXX – melyiket válasszuk?

A két termék közötti legfontosabb különbség egyszerűen összefoglalható:

A megfelelő lemez kiválasztása már a tervezésnél kezdődik

Az alapfalak védelme és a vízelvezetés hosszú távon meghatározhatja az épület biztonságát és tartósságát. Egy rosszul megválasztott vagy helytelenül beépített lemez később komoly problémákat okozhat, amelyek kijavítása a földvisszatöltést követően már jelentős munkával járhat.

Éppen ezért a termékválasztásnál nem elegendő a lemezek megjelenését vagy árát összehasonlítani. Figyelembe kell venni a talaj adottságait, a vízterhelést, a szigetelés típusát és a teljes rétegrendet is.

Ne csak azt kérdezzük, merre nézzenek a bütykök! Először azt tisztázzuk, milyen feladatot kell ellátnia a lemeznek.

Védelem vagy védelem és vízelvezetés?

Ismerd meg a DELTA®-MS és DELTA®-TERRAXX termékeket, és válaszd az építési feladathoz megfelelő megoldást!

Kérdés esetén fordulj bizalommal munkatársainkhoz!

A cikk alapjául a DÖRKEN szaktanácsadójának, Dvorák Andreának Tisztázzuk a bütyök ügyet! című, a Magyar Építéstechnika 2023/1-2. számában megjelent szakcikke szolgált.