Tetőtér beépítéssel rendelkező épületeknél gyakran kerül szóba, hogy különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a jó légzárásra.

De mit is jelent ez egyáltalán?

Légzárónak azon építőanyagokat, épületrészeket, épületeket nevezzük, melyeken a levegő nem, vagy csak mérsékelten tud átáramlani.  

És miért fontos a légzárás?

Ezt egy fizikai alaptörvény magyarázza meg nekünk, miszerint a meleg levegő felfelé száll, s magával viszi a benne felgyülemlett párát is. Amennyiben engedjük, hogy ez a párás, meleglevegő bejusson a hőszigetelésünkbe, és ott hideg levegővel találkozva halmazállapotot váltson, úgy a környezetében lévő anyagokat, szerkezeteket garantáltan eláztatjuk. Mindez egyenes út a szerkezeti károsodáshoz, penészesedéshez, gombásodáshoz.

Vagyis: egy jól megtervezett és kivitelezett légzáró réteg megakadályozza a kontrollálatlan levegőáramlást, gondoskodik a jó közérzetről, valamint megelőzi a konvekció következtében kialakuló kondenzvíz képződést. 

Az épületek légzárása a hőszigetelés mellett több okból kifolyólag is fontos szerepet játszik, akár új építésről, akár átépítésről, akár felújításról beszélünk: egy zárt épület gondoskodik a kellemes lakóklímáról, az energiaköltségek csökkentéséről, és hozzájárul a környezetvédelemhez is. 

Egy nem légzáró módon kialakított tető, ajtó vagy ablak nem csak a komfortérzetet, hanem az egész épület minőségét is jelentősen rontja és elkerülhetetlen a magasabb energiaköltség. 

 

Mi is az a légzáró réteg?

Az előírások szerint a légzáró réteg mindig a hőszigetelés fűtött oldalára kerül beépítésre. Az adott fóliának alacsony légáteresztő képességgel kell rendelkeznie, és további követelményeknek is ajánlott megfelelnie, ilyen pl. a páraellenállás (Sd-érték).  

Nagyon fontos szabály: a légzáró réteget folytonosan kell fektetni, az áttörések, csatlakozások leragasztásával/tömítésével. A párafékező rétegen semmilyen lyuk, szakadás, rés nem lehet, hisz a téli időszakban a beltéri páranyomás annyival magasabb a kültérinél, hogy a pára a legapróbb rést is meg fogja találni a szerkezeten, hogy kijusson, és ekkor újra lehetőséget biztosítunk a kondenzációra.

Tehát a csatlakozások/tömítések leragasztása rendkívül fontos, úgy mint:       

  • átlapolások
  • falcsatlakozások
  • tetősíkablak
  • áttörések

 

6 jó indok a légzárásra:

  • kevesebb fűtési energia szükséglet, elkerülhető az ellenőrizetlen levegőáramlás, ami energiamegtakarítást és kevesebb széndioxid kibocsátást eredményez.
  • az épületfizikai károk elkerülhetők, mert nem tud a szerkezetben kondenzvíz képződni. 
  • nem károsodik a szerkezet, nem képződik penész.
  • megakadályozza a huzat-érzetet.
  • jobb beltéri levegő minőség (szagok, spórák, por...)
  • a szellőztető rendszerek hatékonyabbak.

 

Anyagválasztás

A légzáró, párafékező fólia kiválasztása előtt mindig vizsgáljuk meg, hogy

  • az adott rétegrendbe melyik anyag lenne a legideálisabb?
  • szükséges-e, hogy pl. a fólia teljes felületén öntapadó legyen (pl. trapézlemez szerkezetnél) vagy
  • ha utólagos beépítésről van szó, szükséges-e változó Sd értékű fólia használata?
  • a kiválasztott anyag gyártója kínál-e teljes rendszert, és mindehhez vállal-e garanciát?

 

 Csomópontok

A fólia/fóliák átlapolásait a rendszerhez tartozó ragasztószalaggal kell, gyűrődésmentesen leragasztani

A párafékező anyagot a falak mentén, légzáró módon kell csatlakoztatni (pl. a gyártó által ajánlott tömítő masszával)

A fóliát áttörő szerkezeteket, kémény, ablak, szellőzőcsövek stb. az adott feladatnak megfelelő szalaggal, tömítőmasszával, kenhető funkionális bevonattal kell kialakítani.

 

Végeredményben egy teljesen összefüggő, zárt felületet kell képeznünk a kiválasztott légzáró rendszerrel:

 

Kattints és szerezd be a szükséges anyagokat!